170 000 parfüm és 120 év titka — a GrassAccord bemutatja „A parfümök kulturális evolúciója 1900 óta” című tanulmányt

Van egy parfüm, amely 1921-ben jelent meg. A következő száz évben nem kevesebb mint 68 parfümről mondták, hogy hasonlít rá. Egy másik, 2010-ben megjelent parfüm mindössze tíz év alatt 36 hasonló parfümöt hozott világra. Az előbbi a Chanel No 5, az utóbbi a Creed Aventus.

Ezek a számok nem egy parfümrajongó benyomásai. Egy idén nyáron megjelent tanulmány eredményei, amely egyszerre elemzett mintegy 170 000 parfümöt 1900 és 2024 között. A kutatócsoport a parfümöt a zenéhez vagy a divathoz hasonlóan a korral együtt fejlődő kultúraként kezelte, és 120 év parfümjeit egyetlen nagy térképként terítette ki.

Ha most kezdett ismerkedni a parfümkészítéssel, talán Önben is felmerültek már ilyen kérdések:

• Nem lesz egyre gazdagabb az illat, minél több alapanyagot teszek bele?
• Nem fél siker már az is, ha egy híres parfümöt utánzok?
• Hogyan lehet egyáltalán másokétól eltérő illatot készíteni?

A tanulmány mindhárom kérdésre számokkal válaszol. És a válaszok érdekesebbek, mint gondolná.

Ez a GrassAccord Journal első tanulmánybemutatója. Az első részben bemutatjuk, mit vizsgált és mit talált a tanulmány, a második részben pedig hozzáfűztük saját kommentárunkat arról, hogyan használhatják fel az eredményeket a parfümkészítést tanulók a parfümőrasztalnál. Az új kifejezéseket külön, a cikk legalján magyaráztuk el, így olvasson nyugodtan.

Először is: milyen tanulmányról van szó?

• Cím: Cultural Evolution of Perfumes since 1900 (A parfümök kulturális evolúciója 1900 óta)
• Szerzők: Vahid Satarifard és további hat kutató. A középpontban az amerikai Yale Egyetem Human Nature Labja áll, és részt vettek benne a Pennsylvaniai Egyetem, az MIT Media Lab és a németországi Max Planck Emberi Fejlődés Intézet kutatói is. A társszerzők között van Nicholas A. Christakis professzor, aki a társas hálózatok kutatásáról ismert, valamint Christophe Laudamiel, aki régóta készít parfümöket, és ma is aktív parfümőr.
• Megjelenés: 2026. július 21-én került fel az arXivra, a tudományos cikkek nyílt közzétételére szolgáló oldalra.
• Az eredeti: arxiv.org/abs/2607.19520 — bárki ingyen elolvashatja (angolul). PDF-ben és weboldalként is elérhető.
• Fontos tudni: A tanulmány még nem ment át folyóirati lektoráláson. A számok és az értelmezések a lektorálás során változhatnak.

A tanulmány érdekessége, hogy társadalomtudósok, biológusok, designkutatók és egy parfümőr alkottak egy csapatot. A parfümöt ugyanis nem kémiaként, hanem olyan kultúraként vizsgálták, amelyet az emberek egymásnak adtak tovább és együtt formáltak.

Miért éppen ezt a tanulmányt választottuk elsőként?

A parfümkészítés tanulása közben gyakran hallani olyanokat, hogy „a mai parfümök már nem olyanok, mint régen” vagy „mind egyforma”. Lehet, hogy igaz, de az is lehet, hogy nem. Eddig mindenki csak a saját emlékei és ízlése alapján beszélhetett róla.

Ez a tanulmány először helyezte ezt a beszélgetést nagy számok alapjára. Az eredmény pedig egyik félnek sem ad igazat egyedül. A mai parfümök valóban egyszerűbbek lettek, ugyanakkor sokkal szokatlanabb kombinációkat próbálnak ki, mint korábban. Az az érzés, hogy minden hasonló, és az is, hogy valami új, egyaránt igaznak bizonyult.

Kezdő parfümőr számára kevés ennél jobb térkép létezik. Ha tudja, hol áll most, és merre tart a szakma, látni fogja, mit érdemes először gyakorolni.

Hogyan elemeztek 170 000 parfümöt?

Három parfümös oldal adatait egyesítették

A kutatók három, parfümadatokat gyűjtő weboldal – a Fragrantica, a Parfumo és az Aromo – adatait egyesítették. Ez jött össze:

• 169 759 parfüm
• 8 332 márka
• 3 050 parfümőr
• mintegy 25,9 millió felhasználói szavazat arról, hogy „ennek a parfümnek ilyen az illata”

A kutatók szerint ez az eddig vizsgált legnagyobb parfümadatbázis. A fő elemzés a legtöbb felhasználóval rendelkező Fragrantica adataira épül, a másik két oldalt pedig az eredmények ellenőrzésére használták.

Egy dolgot itt mindenképp érdemes tudni. Az adatokban nincsenek valódi formulák. Csak a márkák által közzétett illatjegylisták és a felhasználói szavazatok szerepelnek. Amikor tehát a tanulmány azt mondja, hogy a parfümök „egyszerűbbek lettek”, az nem a valódi alapanyagok számát jelenti, hanem azt, hogy a közölt illatjegyek összetétele egyszerűsödött. A kutatók ezt maguk is egyértelműen korlátként jelölték meg.

Négy szempontból vizsgálták a parfümöket

1. Mennyire összetett? — Azt, hogy egy parfümben mennyire egyenletesen keveredik több illatjegy, számmá alakították. Minél több hangsúlyos illatjegy van, és minél egyenletesebben oszlanak el, annál nagyobb az érték.
2. Mennyire új? — Azt mérték, mennyire voltak ritkák a parfüm illatjegypárjai (két- és háromtagú kombinációi) a korábban megjelent parfümökben. Minél szokatlanabb a kombináció, annál nagyobb az érték.
3. Ki kit utánzott? — A felhasználók „ez a parfüm arra emlékeztet” típusú bejegyzéseit időrendben összekötve megrajzolták a parfümök családfáját.
4. Hatnak-e egymásra a parfümőrök? — Hálózatot építettek az együtt dolgozó parfümőrökből, és megnézték, terjed-e a stílus ezeken a kapcsolatokon keresztül.

Két számot érdemes előre megjegyezni

A tanulmányban leggyakrabban két szám kerül elő: az összetettség és az újdonság. Bonyolultnak tűnhetnek, ezért először egy egyszerű példán érezzünk rá.

Képzeljen el két parfümöt. Az egyiket nyolc, nagyjából azonos súlyú illatjeggyel írják le: rózsa, jázmin, írisz, vanília, szantálfa, ámbra, pézsma és bergamott. A másikban két-három illatjegy a főszereplő: a cédrus és egy sós tengeri illat. Az előbbi összetettsége magas, az utóbbié alacsony. Minél több az illatjegy, és minél egyenletesebben oszlanak el, annál nagyobb ez a szám.

Az újdonság más kérdés. Azt kérdezi: „Milyen gyakran szerepeltek ezek az illatjegyek korábban ugyanabban a parfümben?” A rózsát és a jázmint számtalanszor használták együtt, így ez a pár nem új. Ha viszont két olyan illatjegyet párosít, amelyek eddig szinte sosem találkoztak, az újdonsági érték magas lesz, még akkor is, ha kevés az illatjegy.

Elég tehát úgy megjegyezni, hogy az összetettség azt jelenti: „hány dolgot keverünk”, az újdonság pedig azt: „mennyire szokatlan párt alkotunk”. A tanulmány első megállapítása az, hogy ez a két szám ellentétes irányba mozdult.

Három korszak, amikor robbanásszerűen nőtt a megjelenő parfümök száma

Mielőtt rátérnénk az eredményekre, nézzük meg a kutatók által megrajzolt nagy képet. Amikor ábrázolták az évente megjelent új parfümök számát, a 120 év három szakaszra bomlott.

• A klasszikus parfümkészítés korszaka (1926 előtt) — Az új parfümök száma lassan nőtt. 1918 körül egyszer jelentősen megugrott.
• A stagnálás időszaka (1926–1979) — Az adatokban megmaradt újdonságok száma sokáig évi 20 körül mozgott.
• Az ipari parfümkészítés korszaka (1979 után) — A megjelenések robbanásszerűen megszaporodtak. 2014–2018 körül újra felgyorsultak, és mára évente mintegy 6 000 új parfüm jelenik meg.

Az évi 6 000 naponta körülbelül tizenhatot jelent. Mi kell ahhoz, hogy valaki kitűnjön egy ennyi újdonsággal teli piacon? Az a később következő eredmény, hogy a parfümök „újszerűbbek lettek”, könnyebben érthető, ha ezzel a számmal együtt olvassa.

A korszakok nevét azonban a kutatók az elemzés megkönnyítésére adták, és a tanulmány szerint ezek nem a parfümtörténészek által közösen használt fogalmak. Ráadásul csak a weboldalakon nyilvántartott parfümöket számolták, így minél régebbi parfümökről van szó, annál több hiányozhat.

Mi változott 120 év alatt?

Egyes illatjegyek eltűntek, mások felemelkedtek

Amikor a kutatók évről évre ábrázolták az 50 leggyakoribb illatjegy népszerűségét, olyan illatjegyeket találtak, amelyek korszaktól függetlenül megőrizték helyüket: pézsma, jázmin, rózsa, bergamott, szantálfa és ámbra. Ezek nevezhetők a parfüm vázának, amely 120 év alatt sem ment ki a divatból.

Más illatjegyek viszont az 1990-es évek óta jelentősen elmozdultak. A tölgymoha és az ylang-ylang visszaszorult, a vanília és a cédrus viszont terjedt. A tölgymoha visszaszorulásának oka van. Bőrallergiát okozhat, ezért a Nemzetközi Illatanyag Szövetség (IFRA) fokozatosan korlátozta a felhasználását, 1997-ben pedig a késztermékben legfeljebb 0,1%-ra szorította.

Akkordok szintjén a változás még drámaibb. Az 1990-es években terjedni kezdő gyümölcsös akkordok a 2000-es években is tovább terjedtek, a földes, mohás és aldehides akkordok viszont egyértelműen visszaszorultak. Az aldehidek a Chanel No 5-ben való felhasználásuk révén a 20. század elejének legelterjedtebb akkordjává váltak, de az 1990-es évek elején hanyatlásnak indultak. A kutatók ezt a parfümesztétika kulturális fordulópontjának nevezték.

A női parfümök korától az uniszexig

A 20. század nagy részében a női parfümök voltak a piac főszereplői. Az 1990-es évek végétől azonban szembetűnően megszaporodtak a nemtől független uniszex parfümök.

Érdekes, hogy az illatjegyek nemi képe nem vált semlegesebbé. A tubarózsa, az írisz, a rózsa és a jázmin továbbra is nőies, a zsálya és a bőr továbbra is férfias illatjegy maradt. A jelentősen elmozdult illatjegyek mintegy 61%-a a női oldalról a férfi oldal felé vándorolt. A sztirax, a tömjén, a vetiver, a tölgymoha, a citrom és a petitgrain is átlépte a nemek határát.

A világ illatai jobban hasonlítanak, mint gondolnánk

Amikor országok szerint bontották a parfümöket, Nyugat-Európa, az angol nyelvű világ, Latin-Amerika és Ázsia nagy része a friss, gyümölcsös és édes akkordokra épülő „globális főáramban” tömörült. A legjobban a Közel-Kelet különbözött. Az oud, az ámbra és a meleg, fűszeres akkordok szembetűnően gyakoribbak voltak, amit a kutatók a keleti illatok hosszú hagyományával kötnek össze. A régió az illatjegyek alapján 13%-ban, az akkordok alapján 17%-ban magyarázta az országok közötti illatkülönbségeket – ez számottevő, de nem nagy.

Egyszerűbbek lettek, mégis újszerűbbek

Valószínűleg ez lesz a tanulmány legtöbbet idézett eredménye.

1990 körül egyszerűbbek lettek a parfümök

A parfümök összetettsége 1965 és 1990 között meglehetősen stabil volt, átlagosan 3,7 körül. Ezután, 1990 körül hirtelen csökkenni kezdett, és 2000 és 2024 között újra 3,0 körüli szinten állapodott meg. Az értéket „bit” nevű egységben mérik, de a pontos jelentésnél fontosabb az irányt megjegyezni. A kisebb szám azt jelenti, hogy egy parfümön belül csökkent a hangsúlyos illatjegyek száma.

Közben azonban sokkal újszerűbbek lettek

Az egyszerűbb nem jelent kiszámíthatóbbat. Az illatjegy-kombinációk újdonsága a 20. század eleji körülbelül 2,3-ról a 2020-as évekre körülbelül 7,6-ra nőtt folyamatosan, és az 1990-es évektől emelkedett a legmeredekebben. Az összetevők száma csökkent, de párosításuk módja egyre meglepőbb.

A kutatók a két véglet parfümjeit is megnevezték.

• Az összetett, de kevésbé új véglet: Chanel No 5 (1921), Guerlain L'Heure Bleue (1912), Lanvin Arpège (1927)
• Az egyszerű, de új véglet: Jo Malone London Wood Sage & Sea Salt (2014), Maison Francis Kurkdjian Baccarat Rouge 540 (2015), Escentric Molecules Molecule 01 + Mandarin (2021)

Az egyik csoport száz évvel ezelőtti mesterművekből áll, a másik az elmúlt tíz év legtöbbet emlegetett parfümjeiből. Ha egymás mellé teszi őket, egy pillantással átláthatja a 120 év alakulását.

Miért lettek egyszerűbbek?

A kutatók nem jelölnek meg egyetlen okot, hanem több lehetséges magyarázatot is felvázolnak.

• Az árbevételt előtérbe helyező iparági szerkezet — Ahogy a felvásárlások és fúziók nyomán szaporodtak a nagyvállalatok, az iparág rövidebb formulák felé mozdulhatott.
• A minimalizmus hulláma — Az építészeten és a designon (1920-as évek), majd a képzőművészeten (1960-as évek) végighaladó minimalizmus a parfümökig is eljuthatott.
• A független parfümőrök megjelenése — Az 1990-es évek végétől könnyebb lett online beszerezni az alapanyagokat és parfümöt eladni, így megszaporodtak a független parfümőrök. Annak, aki egyedül dolgozik, a rövid formula a gyakorlatban könnyebben kezelhető.
• Az idősebb parfümőrök hatása — A hálózat középpontjában álló parfümőrök, például a rövid formuláiról híres Edmond Roudnitska, a fiatalabb nemzedékeket a minimalizmus felé terelhették.

Bizonyíték arra, hogy a szabályozás új kombinációkat hozott felszínre

A kutatók a tölgymoha szabályozását egyfajta természetes kísérletként használták. Amikor összevetették a tölgymohát tartalmazó parfümöket a többivel, kiderült, hogy minél szigorúbb lett a szabályozás, annál egyszerűbbek és újszerűbbek lettek a tölgymohás parfümök. Az 1988-as első korlátozáskor nem látszott különbség, de 2008 körül, amikor a korlátozás a legszigorúbb lett, az összetettség 0,19-dal jobban csökkent, az újdonság pedig 1,20-szal jobban nőtt. Az értelmezés szerint ha korlátozzák a felhasználható összetevőket, a parfümőr új utakat talál.

A parfümöknek is van családfájuk

A Chanel No 5-nek száz év alatt 68, az Aventusnak tíz év alatt 36

Ha a felhasználók „hasonlít rá” bejegyzéseit időrendben összekötjük, kirajzolódik a parfümök családfája. A kutatók nem a pusztán hasonlónak érzett párokat vették figyelembe, hanem csak azokat hagyták meg a családfa megrajzolásához, amelyeknél az illatjegyek ténylegesen nagymértékben fedik egymást (a felső 5%).

A két legnagyobb család a Chanel No 5 és a Creed Aventus. A Chanel No 5 egy évszázad alatt 68 parfüm gyökerévé vált, az Aventus pedig mindössze tíz év alatt 36 parfümöt hozott világra. Sokat utánzott parfümként említették még a Coty Ex'cla-ma'tion, a Comptoir Sud Pacifique Aloha Tiare, a Givenchy Gentleman (1974) és a Robert Piguet Fracas illatot is.

Az utánzás gyakori – és többnyire más márkák utánoznak

A családfákba bekerült 2 563 leszármazott parfüm 62,6%-a más márkák által készített klón volt, 37,4%-a pedig ugyanannak a márkának a változata (flankere). Ráadásul 28,6%-uknak két szülője volt. Ez azt jelenti, hogy egyszerre két parfümre emlékeztetnek, amit a kutatók a biológiai hibridekhez hasonlítottak. A klónok arányát a teljes piacon legalább 1,0–11,7%-ra becsülték. A szám attól függ, mennyire szigorúan ítéljük meg a hasonlóságot.

Az utánzás módja azonban megváltozott

A kutatók azt is megszámolták, hogy az egyes korszakokban mennyi volt az „utánzásra érdemes illatjegy”. Az 1965–1984 közötti időszakban 36%, az 1985–2004 közöttiben 34% volt, a 2005–2024 közöttiben azonban 7%-ra zuhant. Különösen az 1985–2004 közötti időszakban még az a tendencia is megfigyelhető volt, hogy az emberek inkább kerülték a már elterjedt illatmotívumokat.

Ez azt jelenti, hogy a mai parfümök a híres parfümök szolgai követése helyett inkább afelé mozdulnak, hogy maguk válasszanak új illatjegyeket. A kialakult irányzatok felforgatásának mértéke 2000 körül tetőzött, azóta pedig fokozatosan a megszilárdítás felé fordult.

Eredeti és klón – mekkora valójában a különbség?

A parfümök szerelmeseinek ez lehet a legizgalmasabb rész. A kutatók 123 eredeti parfümöt, 2 222 flankert és 12 028 klónt hasonlítottak össze a felhasználói értékelések alapján. A számok így alakultak:

• Tartósság (mennyi ideig marad meg az illat): eredeti 3,45, klón 3,26
• Illatfelhő (mennyire terjed az illat a levegőben): eredeti 3,10, klón 2,95
• Összesített értékelés: eredeti 4,05, klón 3,96
• Ár-érték arány: a klónok kicsit magasabban álltak, de a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns
• Flankerek: minden szempontból az eredetik és a klónok között helyezkedtek el

Összefoglalva: az eredetik mindhárom szempontból vezettek, a különbség nagyjából 0,1–0,2 pont volt. A klónok gyengébb értékelésére a kutatók két lehetséges okot említettek. Lehet, hogy olcsóbb alapanyagokra cserélték az összetevőket, de az is lehet, hogy az ár és a márkanév befolyásolta az emberek ítéletét. Hogy melyik igaz, azt ez a kutatás nem döntötte el.

Az értékelést leginkább a tartósság befolyásolta

Azt is megvizsgálták, mivel függ össze az értékelés. A legerősebb összefüggést a tartósság mutatta. Az illatfelhő és az újdonság ezzel szemben ellentétes irányban függött össze az értékeléssel. Az ár-érték aránynak nem volt érdemi összefüggése vele.

A stílus három lépésnyire is elterjed

A parfümkészítés eredetileg magányos munka volt

A parfüm sokáig egyetlen parfümőr, az úgynevezett „orr” alkotása volt. A kutatók szerint a parfüm ebben a tekintetben inkább a festészethez áll közel, mint a zenéhez. Évente valóban csak a parfümök 8–15%-a készült közös munkával, és ez az arány a 2000-es évek körülbelül 13%-áról 2010 és 2020 között körülbelül 8%-ra még csökkent is.

Aki együtt dolgozik, hasonlóvá válik

A parfümőrök együttműködési hálózatának legnagyobb csoportja 500 főből állt. Az együtt dolgozó parfümőrök stílusa közeledett egymáshoz. A hatás a közvetlenül együtt dolgozók között volt a legerősebb, és két-három lépés távolságban egyre gyengült. A kutatók szerint a háromnál több lépésre lévő parfümőrök még a véletlenszerűen kiválasztott parfümőröknél is kevésbé hasonlítottak egymásra. A hatás gyakrabban áramlott a nagy presztízsű parfümőröktől a kisebb presztízsűek felé.

Az együttműködés legerősebb oka az volt, ha valakik ugyanannál a márkánál dolgoztak. Az együttműködési tapasztalattal rendelkező parfümőrök művei pedig kevésbé forgatták fel a kialakult irányzatokat, mint az egyedül dolgozóké. Mondhatjuk úgy is: a közös munka csiszol, az egyedüli munka kiemelkedik.

Kommentár: mit üzen a tanulmány azoknak, akik parfümkészítést tanulnak

Innentől nem a tanulmány következtetései, hanem a GrassAccord értelmezése következik.

Az alapanyagok szaporítása még nem tudás

Amikor az első keverékeit állítja össze, nyugtalanítják az üres helyek, ezért egymás után ad hozzá újabb és újabb alapanyagot. A tanulmány megmutatja, hogy az elmúlt 30 évben az egész iparág az ellenkező irányba mozdult. Az illatjegyek száma csökkent, helyettük a kombinációk lettek újszerűbbek. A Baccarat Rouge 540-et és a Wood Sage & Sea Saltot is a szokatlan párosítás miatt szerették meg, nem az alapanyagok száma miatt.

Gyakorláskor korlátozza magát tíz vagy annál kevesebb alapanyagra, és készítsen el egy akkordot. Ha rászokik arra, hogy megnézze, összeomlik-e az illat, ha egy alapanyagot kivesz, meg tudja majd magyarázni, miért van benne az egyes alapanyag. Ezeknek a magyarázatoknak a felhalmozódása maga a tudás.

Először a változatlan vázat tanulja meg

A 120 éve helyüket őrző pézsma, jázmin, rózsa, bergamott, szantálfa és ámbra jó tankönyv a kezdőknek. A divatos illatjegyek tíz év múlva lecserélődnek, de az érzék e hat kezeléséhez sokáig megmarad. Szagolja meg őket egyenként, párosítsa őket kettesével, és hagyja, hogy a teste megjegyezze mindegyik jellemét.

A korlátozás új ötletek kiindulópontja lehet

A tölgymoha esete a kezdőkre is ugyanúgy érvényes. Biztosan eljön az a pillanat, amikor egy alapanyagot, amelyet használni szeretne, szabályozás alá vonnak, vagy nehéz beszerezni. Ha ilyenkor a „most már nem tudom elkészíteni” helyett arra gondol, hogy „próbáljunk más úton hasonló benyomást kelteni”, eközben születnek meg a saját kombinációi. Jó gyakorlat az is, ha szándékosan megtilt magának egy alapanyagot.

A híres parfümöket használja kiindulópontként

Az, hogy az eredeti és a klón között 0,1–0,2 pont a különbség, kétféleképpen olvasható. Jelenti azt is, hogy egy jól elkészített klónt az eredetihez elég közelinek értékelnek, és azt is, hogy az eredetit mégis következetesen valamivel magasabbra értékelik.

A GrassAccord is árul olyan formulákat, amelyek ismert parfümöket használnak tananyagként. Ezért ezeket a számokat sem kicsinyítve, sem felnagyítva, hanem úgy közöltük, ahogy vannak. Azt javasoljuk, hogy a híres parfümöket ne megoldókulcsként, hanem kiindulópontként használja. Miután megértette a szerkezetet, cseréljen ki egy alapanyagot, mozdítson kicsit az arányokon, és fejlessze tovább saját illattá. Ez a módszer illeszkedik a tanulmány által kimutatott mai irányhoz is, vagyis ahhoz, hogy inkább magunk válasszunk, mint utánozzunk. És ne feledje, hogy a klónok gyengébb értékelésének egyik oka az alapanyag lehet. Ugyanazzal a szerkezettel is az alapanyagok minősége változtat az eredményen.

Tervezzen tartós illatot

Az, hogy az értékeléssel a tartósság függött össze a legerősebben, gyakorlati tipp. Úgy is olvasható, hogy a néhány óra múlva is megmaradó lecsengés nagyobb benyomást kelt, mint az első percek ragyogása. Ne ítélje meg azonnal a tesztcsíkot, hanem szokjon rá, hogy egy óra és fél nap múlva újra megszagolja.

Ezzel szemben az erősebb illatfelhő nem járt magasabb értékeléssel. Úgy is értelmezhető, hogy jobb közelről sokáig kellemes illatot tervezni, mint messzire terjedőt.

Hogy kivel tanul, az formálja a stílusát

Az, hogy a stílus három lépésnyire is elterjed, azt jelenti, hogy fontos a tanulási környezet. Ha mindig ugyanannál a tanárnál, ugyanabban a körben szagol és tanul, az illatai könnyen hasonlóvá válnak. Keressen szándékosan más irányzatú parfümőrök által készített illatokat, és olyanokat, amelyeket más régiókban szeretnek. A Közel-Keleten kedvelt oud és ámbra világa a globális főáramtól meglehetősen eltérő nyelvtant mutat.

És becsülje meg az egyedül töltött munkaidőt is. Ebben a tanulmányban éppen az egyedül dolgozó parfümőrök forgatták fel leginkább az irányzatokat. Tanulni együtt, alkotni időnként egyedül. Ez az egyensúly teremti meg a saját hangját.

Három gyakorlat, amelyet azonnal kipróbálhat a parfümőrasztalnál

Kár lenne csak elolvasni a tanulmányt, és ennyiben hagyni. Kiválasztottunk három gyakorlatot, amelyet már holnap kipróbálhat a parfümőrasztalnál. Az arányokat saját alapanyagai és ízlése szerint határozza meg.

Első gyakorlat: készítsen el egy illatot öt alapanyagból

Vegyen elő pontosan öt alapanyagot, és készítsen belőlük egy illatot. Ha elkészült, vegye ki egyenként az alapanyagokat, és válassza szét azokat, amelyek nélkül összeomlik az illat, azoktól, amelyek nélkül nincs nagy különbség. Ha van olyan alapanyag, amely nem számít, az azt jelenti, hogy a helyére jelentőségteljesebb alapanyagot tehet. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy a saját testével tanulja meg, hogyan születnek a mai egyszerűbb parfümök.

Második gyakorlat: keressen sosem próbált párokat

Terítse ki maga elé a gyakran használt alapanyagai listáját, válasszon ki kettőt, amelyeket még soha nem használt együtt, és párosítsa őket. A legtöbb nem fog illeni egymáshoz. De nagyjából tízből egyszer eljön a pillanat, amikor azt gondolja: „Hű, ez egész jó.” Írja fel ezt a párt. A tanulmányban szereplő újdonság ilyen párokkal kezdődik.

Harmadik gyakorlat: félnapos illatnapló

Vigye fel ugyanazt az illatot három tesztcsíkra, szagolja meg őket azonnal, egy óra múlva és fél nap múlva, és írja le a benyomásait. Az elején kellemes illat fél nap múlva eltűnhet, az elején laposnak tűnő pedig később felragyoghat. Ez a gyakorlat arra szolgál, hogy érzékeivel ismerje meg a tartósságot, amely a legerősebben függött össze az értékeléssel.

Mire figyeljen a tanulmány olvasásakor

• Lektorálás előtti tanulmány. A folyóirati lektorálás során a számok és az értelmezések változhatnak.
• Nem formulákat, hanem illatjegylistákat elemeztek. Az alap a márkák által közölt illatjegyek és a felhasználói szavazatok, ezért eltérhet a valódi alapanyag-összetételtől. A kutatók azt is leírták, hogy nem tudták ellenőrizni, valódi alapanyagokkal is ugyanez az eredmény jönne-e ki.
• Az értékelések a weboldalak felhasználóinak szavazatai. A tartósság, az illatfelhő és az értékelés nem mérőműszerrel, hanem emberek szavazatai alapján megállapított érték.
• A klónok azonosítása is felhasználói bejegyzéseken alapul. Mivel a kiindulópont az „erre a parfümre emlékeztet” típusú bejegyzés volt, nem találták meg az összes klónt.
• Kevés az 1965 előtti adat. Az 1900–1965 közötti parfümök az egésznek kevesebb mint 2%-át teszik ki, ezért az akkori irányzatok bizonytalanok.
• Az eltűnt parfümök kimaradtak. A gyártásból kivont termékekről nincs nyilvántartás, ezért nem tudták elemezni, mely parfümök maradtak fenn a piacon.
• Az okok egyelőre hipotézisek. A parfümök egyszerűsödésére adott magyarázatok a kutatók lehetséges értelmezései, és a tölgymoha esetét kivéve közvetlenül nem ellenőrizték őket.

A cikkben szereplő kifejezések

• Illatjegy — Egy-egy illat, amelyet egy parfümben érezni lehet. Például citromnak, rózsának vagy vaníliának nevezzük.
• Akkord — Az illat olyan egysége, amelyben több alapanyagot úgy kevernek össze, hogy egyetlen benyomásként hasson.
• Aldehidek — Alapanyagcsoport, amely világos, csillogó érzetet ad, mint a szappan vagy a frissen vasalt textil. A Chanel No 5 tette híressé.
• Tartósság — Mennyi ideig marad meg a felvitt illat.
• Illatfelhő (sillage) — Mennyire terjed az illat a test körüli levegőben. A francia sillage szóból ered.
• Eredeti — Ebben a tanulmányban az a korábbi parfüm, amelyet más parfümök utánoztak.
• Flanker — Ugyanannak a márkának az eredeti parfüm nevét és benyomását továbbvivő változata.
• Klón — Másik márka által egy már létező parfümhöz hasonlóra készített parfüm.
• Tölgymoha — A tölgyön növő mohából nyert alapanyag. Mély, erdei talajra emlékeztető illatot ad, és allergiaveszély miatt korlátozzák a használatát.
• IFRA — Nemzetközi Illatanyag Szövetség (International Fragrance Association). Meghatározza az illatanyagok felhasználási határértékeinek szabványait.
• Formula — Tervrajz, amely leírja, milyen alapanyagokat milyen arányban kell összekeverni egy illat elkészítéséhez. Ezt árulja a GrassAccord.

Zárszó

Ha 120 év parfümjeit egyetlen lapon terítjük ki, látható, hogy a parfümök is, akárcsak a zene vagy a divat, követték az irányzatokat, hasonlóvá váltak egymáshoz és átalakultak. Az aldehidek leáldoztak, a vanília felemelkedett, a női parfümök kora kitágult az uniszex felé, és egyetlen Chanel No 5-ből 68 parfüm ágazott el.

A mai irány pedig egyértelmű. Kevesebb összetevő, újszerűbb kombinációk – és tartós illatok.

Annak, aki most kezdett el parfümöt készíteni, ez jó hír. Nem kell több tucat drága alapanyagot beszereznie, hiszen napjainkban az számít igazi tudásnak, ha néhány alapanyagból új párokat talál. Egy nap talán az Ön parfümje kerül valakinek a családfája csúcsára. Az illat egyetemes nyelv. A GrassAccord elkíséri az első lépéseken, amikor elkezd saját mondatokat írni ezen a nyelven.

---

Forrás: Vahid Satarifard, Fabian Baumann, Geetanjali Minsky, Laura Sisson, Lou M. Haux, Christophe Laudamiel, Nicholas A. Christakis. "Cultural Evolution of Perfumes since 1900." arXiv:2607.19520, megjelent 2026. július 21-én (lektorálás előtt). Eredeti: https://arxiv.org/abs/2607.19520 (DOI 10.48550/arXiv.2607.19520) · A cikkben szereplő összes szám a tanulmány főszövegéből és kiegészítő anyagaiból származik, a szöveg pedig a GrassAccord összefoglalója és kommentárja. A „Kommentár” fejezet a GrassAccord értelmezése, nem a tanulmány következtetése. A parfümök és márkák neve tulajdonosaik védjegye.